|
VERSEK A REFORMÁCIÓ HÓNAPJÁBAN
2008.10.07. 03:45
HG : Október,
Luther Márton: Erős vár a mi Istenünk,
Bódás János: Károli Gáspár,
OKTÓBER
Áldott az ember, aki kezébe vette az Igét. S áldott az Ige! Embert formáló erő. Végy kézbe ma is bennünket! Várakozó szívvel hajlunk föléd. Reformáld botladozó életünk! HG Martin Luther:
Erős vár a mi Istenünk
Erős vár a mi Istenünk,
Kemény vasunk és vértünk.
Inségben együtt van velünk,
Megvált és harcol értünk.
Kél az ősi rossz,
Bajvető gonosz,
Csel vad fegyvere,
Erőszak ővele,
A földön ő az első.
Önnön erőnk csak délibáb
És bizony esnénk esten.
De harcba küldte Egy Fiát
Értünk maga az Isten.
Kérded-é, ki az?
Jézus, az igaz.
Sok had, Egy a fő,
Nincs Isten más csak Ő,
Krisztus a Győzedelmes.
S ha földön ördög nyüzsgene
És elnyelni akarna,
Meg nem riadnánk - ellene
Győz hitünk diadalma.
A világi úr
Tombolhat vadul,
Semmit sem tehet,
Ő megítéltetett.
Megrendül egy szavunkra.
Él, áll az ige igazul,
Akárki vesse-hányja.
Táborainkra száll az Úr
Szent Lelke, adománya.
Jóhír, nő, család,
Jószág, test, világ
Veszhet, vihetik
Veszendő kincseik', -
Miénk marad az ország.
József Attila fordítása - Bódás János:
- Károli Gáspár
-
- A legnagyobbaké között
- kell ragyogni nevednek.
- Letünt már az idő, mikor
- papi dölyf, vakság megvetettek,
- s kárhozott voltál és eretnek.
-
- Voltak dicső, nagy hőseink,
- kik életüket a szabadság
- oltárán bátran bemutatták.
- Ám a te győztes regimented
- könyvek voltak, nagy pergamentek,
- füstszínűvé vált fóliások
- és egér rágta szentírások.
- Kis lúdtoll volt csak fegyvered.
- Nem kellett puska, kard, se ló,
- így lettél te honfoglaló
- s a műved ma is szentség:
- ránk hagytad édes anyanyelvünk
- gyönyörű tündérkertjét.
-
- Így látlak:
- Hosszú pipaszárral
- ülsz a mécsesnél. Könyvek, árkusok
- az asztalon. S tollad alól az Úr
- szava édes, magyar nyelven buzog,
- fény és vigasz rajtad keresztül árad...
-
- Szenci Molnár, (önkéntes kis küldöncöd)
- egy fidibusszal meggyújtja pipádat...
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
